Forex Kezdőknek

A Bollinger-szalagokat John Bollinger alkotta meg a 80-as évek elején. A szalagok elmélete és alkalmazása hasonló a mozgóátlagokéhoz. Három függvénygörbe alkotja, melyek jellemző paraméterei a következők:

• Középső Bollinger szalag = 20 periódusú egyszerű mozgóátlag (SMA)
• Felső Bollinger szalag = Középső Bollinger szalag+ 2 * 20 periódusú szórása
• Alsó Bollinger szalag = Középső Bollinger szalag – 2 * 20 periódusú szórása

A Bollinger szalagok elméletének alapja az, hogy normál eloszlás mellett az adatok 68 %-a kerül egy normál szóráson belülre és nagyjából 95 % esik két szóráson belül. Tehát az árak 95 %-a esik kétszeres szélességű szóráson belülre a felső és az alsó szalag között.

A Bollinger szalagokat gyakran használják fordulatok előrejelzésére az oldalazó piacokon. Amikor az ár közel jár a felső szalaghoz, valószínűbb, hogy a piac túlvásárolt és közeleg a fordulat. Ugyanez igaz az alsó szalag esetében is.

Az alábbi grafikonon látható, hogy az árfolyamban valószínűleg fordulat áll be a felső és az alsó szalagokhoz közelítve. Mivel az árak 95 %-ának a szalag alá kell esnie, az ár valószínűleg visszafelé indul el, ha a felső szalag fölé emelkedik vagy az alsó szalag alá esik.

Mivel a szórással is mérhető a volatilitás, a kereskedők felismerhetik a piaci környezetet a Bollinger szalagok szélességének megfigyelésével. A szalagok szélesedése, azaz távolodásuk a szélső szalagoktól, azt jelenti, hogy a piac volatilisabb. A szalagok érintkezése, azaz közeledésük a középső szalaghoz, azt jelenti, hogy a piac kevésbé volatilis.

A Bollinger szalagokat oldalazó piacokon a legcélszerűbb alkalmazni, de a trendkövető piacokon is használhatóak korlátozott mértékben. Mint a fenti grafikonon is látszik, amikor a piac erős trendet mutat, az ár együtt mozoghat a felső vagy az alsó szalaggal, ami sok téves jelzéshez vezet. Érdemes kombinálni a Bollinger szalagokat egyéb indikátorokkal vagy a gyertya alakzatokkal.